Mindkettő helyes, a kötőhangzó nélküli forma a hagyományosabb.
A kérdésre számtalanszor válaszoltunk már, kérjük, használja a honlap keresőjét, a kulcskifejezés: kötőhangzó. Pl. itt: https://www.e-nyelv.hu/2011-08-19/kotohangzo-lathatoak-lathatok/.
Röviden összefoglaljuk: Az -ó/-ő képzős melléknévi igenevek többes számú jele (-k) előtt ingadozó mértékben jelenik meg a kötőhangzó. Pl. elbűvölők ~ elbűvölőek, hajlandók ~ hajlandóak. A kötőhangzós formák az elmúlt fél évszázadban erőteljesebben bukkannak fel. A Nyelvművelő kézikönyv (2: 1069) szerint az idősebbek a kötőhangző nélküli formát érzik szabályosnak (mert a már jobban meggyökerezett kiválóan, feltűnően-féle módhatározói alakok nem kívánatos hatását látják benne), a fiatalabbak viszont rokonszenveznek vele. “Valójában kifogástalan mind a két megoldás, noha feltehető, hogy a kötőhangzó szófaj-megkülönböztető szerepének további erősödésével a melléknévi szerepű szavak többes számában idővel még gyakoribb lesz a kötőhangzó”. (BG)
A kérdésre számtalanszor válaszoltunk már, kérjük, használja a honlap keresőjét, a kulcskifejezés: kötőhangzó. Pl. itt: https://www.e-nyelv.hu/2011-08-19/kotohangzo-lathatoak-lathatok/.
Röviden összefoglaljuk: Az -ó/-ő képzős melléknévi igenevek többes számú jele (-k) előtt ingadozó mértékben jelenik meg a kötőhangzó. Pl. elbűvölők ~ elbűvölőek, hajlandók ~ hajlandóak. A kötőhangzós formák az elmúlt fél évszázadban erőteljesebben bukkannak fel. A Nyelvművelő kézikönyv (2: 1069) szerint az idősebbek a kötőhangző nélküli formát érzik szabályosnak (mert a már jobban meggyökerezett kiválóan, feltűnően-féle módhatározói alakok nem kívánatos hatását látják benne), a fiatalabbak viszont rokonszenveznek vele. “Valójában kifogástalan mind a két megoldás, noha feltehető, hogy a kötőhangzó szófaj-megkülönböztető szerepének további erősödésével a melléknévi szerepű szavak többes számában idővel még gyakoribb lesz a kötőhangzó”. (BG)
A -ó/-ő képzős melléknévi igenevek többese bejegyzés először a e-nyelv.hu jelent meg.