A Gellért-hegy a kötőjeles formában a hegynek a neve (egybeírva Budapest egy városrészének a neve). Szemlélet kérdése tehát, hogy a sikló a Gellért-hegyre vagy Gellérthegyre kerül. A két földrajzi nevet melléknévként Gellért-hegyi és gellérthegyi alakban (Magyar helyesírási szótár, 193. o.) írjuk. A sikló e két névhez többféleképpen kapcsolódhat, így több változat jön létre.
Gellért-hegyi sikló (köznévi jellege van), Gellért-hegyi Sikló (intézménynévként, nyilván van üzemeltetője, hivatalos forma); gellérthegyi sikló (köznévként, Gellérthegy városrészben található sikló), még a Gellérthegyi Sikló is elképzelhető forma, ha úgy határozzuk meg, hogy a városrész nevét vesszük bele az intézménynévbe. A Magyar Közlönyben használt forma azt jelenti, hogy tulajdonnévként használják, a hegy neve beépül az intézménynévbe.
Összegezve: intézménynévként a Gellért-hegyi Sikló , amikor nem fontos az intézményi jelleget hangsúlyozni, akkor a Gellért-hegyi sikló a szabályos forma. (DÉ)
Gellért-hegyi sikló (köznévi jellege van), Gellért-hegyi Sikló (intézménynévként, nyilván van üzemeltetője, hivatalos forma); gellérthegyi sikló (köznévként, Gellérthegy városrészben található sikló), még a Gellérthegyi Sikló is elképzelhető forma, ha úgy határozzuk meg, hogy a városrész nevét vesszük bele az intézménynévbe. A Magyar Közlönyben használt forma azt jelenti, hogy tulajdonnévként használják, a hegy neve beépül az intézménynévbe.
Összegezve: intézménynévként a Gellért-hegyi Sikló , amikor nem fontos az intézményi jelleget hangsúlyozni, akkor a Gellért-hegyi sikló a szabályos forma. (DÉ)
A Gellért-hegyi Sikló, Gellért-hegyi sikló bejegyzés először a e-nyelv.hu jelent meg.